Maya Banks - Vénuszdombi mesék

— Most már jobban vagy? — kérdezte Ryder.

A lány bólintott.

— Sajnálom, hogy így fogadtalak.

— Csitt! Örülök, hogy itt voltam. Nem hiszem, hogy jól szórakoztál.

— Egyáltalán nem — felelte a lány megviselten. — Nem vicces.

Ryder az asztalhoz kísérte Kitet, ahol a lány épp zöldséget vágott össze a vacsorához. Leültette a székbe, odahúzott egy másikat, és ő maga is leült.

— Sokszor előfordul? Nem vettem észre, hogy sokat hánynál. Elmentem a Two Stepbe, és azt mondták, beteget jelentettél.

Kit elfintorította az arcát.

— Reggelente messze nem vagyok annyira rosszul, mint esténként.

— Fáradtnak nézel ki, drága, túlságosan fáradtnak. Ha rosszul érzed magad, még többet kell pihenned.

A lány grimaszt vágott, és elkeseredetten felsóhajtott.

— Az a baj, hogy pont akkor vagyok rosszul, amikor dolgoznom kellene. Ha olyan lenne, mint egy átlagos terhesség, reggelente lennék rosszul, aztán pihennék a nap hátralevő részében, hogy el tudjak menni este dolgozni.

Ryder összeráncolta a homlokát, aztán előrehajolt és megfogta a lány kezét.

— Azt szeretném, Kit, ha felmondanál. Nem lenne szabad egy bárban dolgoznod a te állapotodban. A sok füst, és hogy végig állnod kell. Nem hiszem, hogy jót tesz a kisbabának.

Kit döbbenten nézett rá.

— Nem mondhatok fel, Ryder.

— Beszéltem erről Mackel — folytatta Ryder, tudomást sem véve a lány felháborodásáról. — Arra jutottunk, hogy mindketten nyugodtabbak lennénk, ha felmondanál. Legalábbis egy időre.

Kit a férfi karjára tette a kezét.

— Ryder, értékelem az aggódásotokat. De nem mondhatok fel. Macnek és nekem szükségünk van a pénzre. Mindkettőnknek vannak befizetendő számlái, még ha együtt élünk is. Nem érezném helyesnek, ha neki kellene megdolgoznia azért is, ami az én részem.

Ryder összeszorította az ajkát.

— Kit, tudod, hogy több pénzem van, mint amit valaha is elköltenék.

Ryder feltartotta a tenyerét, mielőtt még a lány tiltakozhatott volna.

— Hadd segítselek ki benneteket, drága! Lehet, hogy az én gyermekemmel vagy terhes. Ha így van, gondolhatod, hogy mindent megteszek, ami módomban áll, hogy minden rendben legyen körülötte. Hadd tegyem meg érted, Kit! Hagyd ott a munkádat, és maradj itthon. Vigyázz magadra és a gyermekünkre. Hadd gondoskodjam rólad!

Ryder elérte, amit akart. Tudta, amikor a lány nem válaszolt azonnal, hogy a javaslatán töpreng. Félelem és halvány bizonytalanság tükröződött a szemében.

— Még soha nem függtem teljesen senkitől az életben — suttogta Kit. — Pokolian félek tőle.

— Lehet, hogy itt az ideje, hogy elkezdd — felelte Ryder határozottan. — Mac és én a gondodat viseljük, drága. Nem fogunk magadra hagyni, esküszöm.

— Meggondolom — felelte végül Kit.

Ryder elmosolyodott és megszorította a lány kezét. Mély csend telepedett rájuk. A férfi megköszörülte a torkát, ezzel próbálva enyhíteni a feszültséget.

— Egyébként hol a pokolban van Mac? Nem kéne már itthon lennie?

Kit szomorúan sóhajtott.

— Behívták dolgozni. Valami nagy ügy, ami most robbant ki. Úgy érzem, nagyon sokat fog dolgozni mostanában.

— Fenébe! Sajnálom.

— Örülök, hogy itt vagy — mondta Kit, és kedvesen mosolygott. Zöld szeme visszanyerte a régi csillogását, miután könnyített magán. Most boldogan ragyogott Ryderre.

— Jöttem, mint a szélvész, drága. Semmi sem akadályozhatott volna meg benne.

— Tudom, hogy kevésbé szívesen töltöd itt az időt, amikor Mac is itthon van.

Ryder kényelmetlenül mocorgott.

— Nem akartalak megbántani, vagy ilyesmi, Kit. Csak arra gondoltam… — Elhallgatott és nagyot sóhajtott. — Csak arra gondoltam, hogy annyi teret adok kettőtöknek, amennyire csak szükségetek van, tekintettel a körülményekre.

Kit hosszan a férfi szemébe nézett. Az ajka remegett, és úgy tűnt, mintha valami nagy dologgal küzdene a lelkében.

— Ryder, szeretlek, és azt akarom, hogy itt legyél velem. Főleg most.

— Itt vagyok, drága — felelte Ryder kedvesen.

Kit zavartan felállt, és hátat fordított neki. Aztán megfordult, és mély levegőt vett.

— Nem, Ryder, nem hiszem, hogy érted. Szeretlek. Bűntudatom van már attól is, hogy kimondom, de ez az igazság. Nem tagadhatom meg tovább, amit érzek. Egyszer azt mondtad nekem, nem úgy szeretlek, ahogy Macet, és igazad volt. De akkor azt hittem, arra gondoltál, hogy nem annyira. Pedig ez nem igaz. Mindkettőtöket szeretlek. Macet is, és téged is.

A lány szeme megtelt könnyel, a karját a testéhez szorította.

— Rengeteget küzdöttem magammal. Tudom, hogy fájni fog Macnek, és isten látja lelkem, soha nem tennék semmit, amivel bántanám, annyira szeretem. De téged is szeretlek, Ryder. Nem akarom egyikőtöket sem elveszíteni.

Ryderrel megfordult a konyha. Csak bámult Kitre, és nem tudta, hogyan reagáljon, mit mondjon. Mit kellene tennie most, amikor a lány ott áll előtte, és azt mondja, amiről mindig is álmodott? Miért nem ujjong a lelke?

Felállt, és közelebb lépett Kithez. Átölelte és megszorította.

Mondd meg neki, hogy te is szereted. Ne ronts el mindent.

Ehelyett azt mondta:

— Én sem akarok fájdalmat okozni Macnek, drága. Tudod, hogy szeretlek. Mindig itt leszek neked. Hagyjuk a dolgokat menni a maguk útján, és majd meglátjuk, mi történik.

Érezte, hogy Kit megfeszül a karjában. A lány elfordította a fejét, hogy ne lássa a könnyeit. A pokolba, Rydert megőrjítette, ha sírni látta. Bármit képes lett volna megtenni, hogy enyhítsen a fájdalmán.

A lány hasára tette a kezét. Furcsa érzés töltötte el, amikor arra gondolt, hogy talán az ő gyermeke fejlődik odabenn.

— Jobban oda kell figyelned magadra, drága. Majd vigyázok rá, hogy így legyen.

— Vigyél be a hálószobába, és bújjunk össze, Ryder, kérlek.

Ryder lenézett a lányra, és a lelke beleveszett a nagy, zöld szemekbe.

— Ezt fogjuk tenni, kicsi Kit. Ezt fogjuk tenni.

Óvatosan lehajolt, és finoman a karjába vette a lányt. Kit fáradtnak, és megviseltnek látszott, mintha a világ összes súlya nyomná a vállát. Itt kellett volna lennie vele, ahelyett, hogy a sztriptízbárban Mia vállán sír.

Ryder bevitte a hálószobába a lányt, és óvatosan letette az ágyra. Egy másodperc alatt kibújt az ingéből, majd a farmerjából, és bemászott mellé. Kit belefúrta a fejét a férfi mellkasába, és azonnal lecsukódott a szeme.

Hamarosan halk, egyenletes légzésének hangja töltötte be a helyiséget. Ryder a haját simogatta, félresimított egy tincset az arcából. Kit olyan gyönyörű volt. De nagyon fáradt is. A terhesség korán megviselte. Meg fogja győzni, hogy hagyja ott a munkáját. Nem fogja engedni, hogy másként történjen. A lány szerette. Képtelen elviselni a fájdalmat, amit okoz Macnek, mégis kimondta. Azt akarta, hogy tudja. Fogalma sem volt róla, hogyan lehet ennyire szerencsés. Meg kellett volna ölelnie, és azt mondani neki, hogy valahogy majd megoldják, de képtelen volt hazudni.

A jövőjük borotvaélen táncol. Ki tudja, mit hoznak az elkövetkezendő hónapok. Egyelőre Kitnek mindkettőjükre szüksége van. De ha megszületik a kisbaba…

Pocsék egy helyzet, annyi szent. Ha az övé a gyerek, örökre Mac és Kit közé áll. Ha Mac gyermeke, Ryder előbb-utóbb eltűnik a süllyesztőben.

Egyik lehetőség sem különösebben kecsegtető.

Ryder lehajolt, és megcsókolta finoman a lány homlokát. Az események kikerültek az irányítása alól, nem befolyásolhatta az eljövendőt. De azt eldönthette, hogyan tovább. Akármi is fog történni, mindent elkövet, hogy a következő hét hónap a legjobb legyen mindnyájuk életében.

Kit letelepedett a díványra Mac és Ryder közé. Elégedett mosoly áradt szét az arcán. Az elmúlt néhány hét varázslatos volt. Bár Mac rengeteget dolgozott, és nagyon hiányzott neki, Ryderrel mindvégig a gondját viselték.

Kényelmes rendszert alakítottak ki hármasban. Rydert egy hajszál választotta el attól, hogy odaköltözzön, a legtöbb éjszakát így is Mac házában töltötte. Amikor épp nem a műhelyben dolgozott, Kitet szórakoztatta.

Eleinte a lány nem szívesen vallotta be, de nagy megkönnyebbülés volt a számára, hogy nem kellett dolgoznia. Szégyellte elfogadni Ryder segítségét — pénzét -, de a férfi rá se hederített. Írt egy csekket — egy hatalmas összegű csekket -, és az összeget a lány bankszámlájára utaltatta. Aztán hitelkártyát adott neki, és egy ATM társkártyát a saját bankszámlájához, azzal, hogy használja nyugodtan, ha szükséges.

— Hogy érzed magad ma este? — kérdezte Mac, miközben az egyik karjával átölelte. A keze birtoklón nyugodott a vállán, és gyengéden megszorította.

Az aznap este a ritka alkalmak egyike volt, amikor Mac nem csak néhány percre ugrott haza, hogy bekapjon valamit, lezuhanyozzon, és visszamenjen dolgozni. Kitnek már nagyon hiányzott.

Hozzábújt, és a fejét a mellkasára tette.

— Jól vagyok. Egy kicsit háborog a gyomrom, de már attól jobban érzem magam, hogy itthon vagy.

Mac megcsókolta a homlokát, aztán a szája lejjebb vándorolt a lány ajkára, és hosszú, forró, néma csókot nyomott rá.

— Nekem is hiányoztál, baby. Sajnálom, hogy olyan sokat kell melóznom mostanában.

Kit rámosolygott.

— Ilyen a munkád. Tudom jól.

— Úgy örülök, hogy megengedted, hogy Ryder segítsen, és nem kell már munkába járnod — mondta Mac komolyan. — Könnyebben lélegzem, mióta nem aggódom amiatt, hogy a Two Stepben dolgozol.

Kit összeráncolta a szemöldökét. Fogalma sem volt arról, hogy Mac aggódik a munkája miatt. Tudta, hogy még mindig rémálmai vannak arról az estéről, amelyen másodjára megtámadták, és amikor azt hitte, elveszíti. De nem gondolta volna, hogy Mac ennyire szeretné, hogy otthagyja a bárt.

— Én is örülök — vetette közbe Ryder a túloldalról. — Átkozottul nehéz lett volna neked, ha a gyomrod minden lépésnél felkavarodik.

Kit elégedetten mosolygott. Furcsa izgalom csiklandozta a gyomrát.

— Imádom, ahogy nyüzsögtök körülöttem — vallotta be végül.

— Hozzá kell szoknod — mondta Mac, és ismét megcsókolta. — Idővel súlyosbodik majd a helyzet.

— Szeretkezzetek velem! — suttogta Kit. — Olyan régen volt már, hogy a karotokban töltöttem az éjszakát. Ma éjjel kettőtök között akarok aludni.

Mac átnézett a lány feje felett Ryderre, és mosolygott.

— Ez pont úgy hangzik, mint egy felkérés.

Ryder felállt.

— Ne nézz rám, én nem fogom visszautasítani!

Mac előredőlt, és felállt a díványról. Aztán kinyújtotta a kezét a lány felé, felsegítette, és a karjába vette.

Kit nagyon szerette, hogy ennyire erős. A fejét a mellkasának támasztotta, miközben a hálószoba felé mentek. Mac letette az ágyra, és finom mozdulatokkal vetkőztetni kezdte.

Amikor Kit a férfi sliccéhez nyúlt, Mac megállította a kezét.

— Hadd szeressünk ma mi téged, baby! Csak dőlj hátra, és élvezd!

A lány ránézett, és a szíve megtelt szerelemmel. Kis híján kiszakadt a mellkasából. Mac finoman visszatolta az ágy közepére, aztán ő és Ryder is elkezdett levetkőzni.

Mac az ágyra térdelt, és a lányra feküdt. Kit kitárta előtte a karját, és magához húzta. Mac a kezébe vette a lány arcát, óvatosan megcsókolta, mintha csak kristályból lett volna.

A térdét türelmetlenül a combja közé fúrta, és szélesre tárta vastag pénisze előtt.

— Szeress engem! — suttogta Kit.

— Szeretlek, baby. Szeretlek.

Mac könnyedén beléhatolt. Kitnek elállt a lélegzete. A férfi tövig benyomta a péniszét, mozdulatlan maradt, és lenézett rá. A szeme tele volt szerelemmel. Elsimította a haját az arcából, és a könyökére támaszkodott a feje mellett.

Finoman mozogni kezdett benne, a csípője egyenletesen mozgott. Aztán hátradőlt, és feltérdelt a lába között.

Ryder közelebb húzódott hozzá, megfogta a mellét, miközben Mac gyengéden szeretkezett vele. Ryder az állához nyúlt, és felé fordította a fejét. Az ajka forrón a lány szájára tapadt. A nyelvük összeért, és párbajozni kezdett.

A csók egyre szenvedélyesebb lett, Mac pénisze közben könnyedén járt ki-be a vaginájában. Korábban soha nem mutattak ennyi gyengédséget vele szemben. A szerető gondoskodás érzésére a lány torka összeszorult, alig kapott levegőt.

Ryder a mellbimbójához közelítette az ajkát. A szájába vette az egyiket, aztán a másikat vette kezelésbe. A nyelvét a kemény bimbó körül járatta, Mac lökéseivel egy ritmusban szívogatta.

— Kérlek! — sikított a lány.