Maya Banks - Vénuszdombi mesék

— Emlékszel erre a helyre? — kérdezte. Kit elmosolyodott.

— Igen, a fánk.

Rengeteg időt töltöttek el itt, a gyökerek között üldögélve. A tavat szemlélték, söröztek, és a valóság elől menekültek.

Kit leszállt a motorról, és odament, ahol a fa gyökere a tóba ért. Mennyi éjszakát töltöttek itt. A kezét a durva kéregre tette, és a csillogó vizet figyelte.

Hallotta maga mögött Rydert, aztán érezte, hogy a karja a csípője köré fonódik. A férfi mellkasának támaszkodott. Ryder álla a fején pihent.

— Miért gyűlöl engem? — suttogta. — Mi rosszat tettem?

Ryder még erősebben magához ölelte. Megcsókolta a haját a füle fölött.

— Nem tettél semmi rosszat, drága. Beteg állat, aki arra gerjed, hogy rettegésben tartja a nőket.

Kit kibontakozott Ryder öleléséből és leült két gyökér közé. Ryder közelebb ment a tó széléhez, és lenézett a partra, amelyet a víz finoman nyaldosott.

— Mit talált Mac a házban? — kérdezte Kit. — Valamit titkol előlem. Akkor nem akartam tudni, de most már tudnom kell.

Ryder megfordult és ránézett. A szemében düh villant.

— Semmi értelme, hogy aggódj miatta, Kit.

— Mondd el! — kérte a lány csendesen.

Ryder leguggolt előtte. Hol őt nézte, hol a tavat. A határozatlanság furcsa mintát rajzolt az arcára.

— Csinált rólad egy képet. Miután… Miután megerőszakolt — mondta Ryder elcsukló hangon. — Az ágyadba tette.

A vér kifutott Kit arcából. A rettegés elhatalmasodott rajta, és a gyomra egyre jobban görcsbe rándult.

— Láttad?

Istenem, eddig csak Mac látta őt úgy. Egy takarót tett köré akkor éjjel, hogy senki se bámulja.

— Nem, drága, nem láttam — mondta Ryder gyengéden.

Kit lehunyta a szemét és a melléhez szorította a térdét.

— Bárcsak Mac se látta volna — suttogta.

— Gondolod, hogy érdekli? — kérdezte Ryder zavartan.

— Engem érdekel — felelte a lány.

— Kit, nézz rám! — mondta Ryder határozottan. A hangja szokatlanul izgatott volt.

A lány meglepetten pislogott, és felemelte a fejét, hogy a férfi szemébe nézzen.

— Ne gondold, hogy aggasztja. Vagy engem. Kit, ennél sokkal jobban ismersz bennünket.

A lány védekezőn felemelte a kezét.

— Ryder, nem hiszem, hogy rosszat gondolsz rólam. Ennél tényleg jobban ismerlek benneteket. De rossz érzés, hogy bárki úgy láthat. Főleg, hogyha te és Mac — tette hozzá bágyadtan.

Ryder közelebb ment. Leült mögötte, a hátát a fának támasztotta, és feljebb húzta Kitet, míg a lába közé nem került. A lány feneke az ágyékánál volt.

Az ujjával a haját fésülgette, szétválasztotta a tincseket.

— Fogalmad sincs, mennyire sajnálom, ami történt veled, drága. Ha megváltoztathatnám, megtenném, mindegy, mibe kerül. Másrészt nem változtat semmin közted és köztem. És tudom, hogy nem változtat semmin közted és Mac között sem.

Kit sóhajtott, és még jobban hátradőlt.

— Hányszor ültünk itt a vizet nézve, és kívántuk, bárcsak valahol máshol lennénk!

Ryder nevetett.

— Meg sem tudom számolni.

— Miért vagyunk még mindig itt? — kérdezte Kit halkan.

— Azt tudom, miért vagyok itt én, és azt is, hogy Mac miért. De te, Kit?

A lány teste megfeszült a karjában.

— Még soha senki nem kért meg, hogy menjek el innen.

Ryder ismét a lány haját simogatta. Ott, azon a helyen, ahol annyi időt töltöttek fiatalkorukban, az ölelésnek nem volt semmiféle szexuális töltése. Közeli barátok voltak, akik biztonságban érzik magukat egymás közelében.

— Ne hagyd, hogy ez az egész tönkretegyen, Kit. Ne tolj el engem és Macet, mert félsz az érzéseidtől. Nem vagy gyenge attól, ha bevallod, hogy félsz.

— Mikor kerültél ilyen közel a feminin oldaladhoz? — mosolygott a lány.

Ryder nevetett a füle mellett.

— Tudod, hogy igazam van.

— Még mindig hallom őt, Ryder. Az álmaimban, és amikor ébren vagyok. Soha nem fog elmúlni.

Ryder a haját simogatta.

— Mac és én meg fogjuk találni. Esküszöm. Ha megtaláljuk, halott ember. Nem is fogsz többet hallani róla.

Kit kiengedett Ryder karjában. A pillanat az élet. A szempillája elnehezült és hatalmas vágyat érzett, hogy lehunyja a szemét.

Ryder elsimította a haját az arcából.

— Aludj csak, drága! Nem megyek innen sehová.

Mac beállt a Two Step zsúfolt parkolójába, és leállította a motort. Pokoli nap volt, kezdve a Kit házában történtekkel. A legbosszantóbb az volt, hogy egyetlen ujjlenyomatot sem találtak a betörés helyszínén.

Bement a bárba, és azonnal Kitet kereste. A helyiség másik végében volt, italokat szolgált fel. Ryder, aki a bárpultnál táborozott le, közelről figyelte.

Mac elindult felé. Amikor a pulthoz ért, David egy sört tolt elé.

— Köszönöm, haver — mondta Mac, és a szájához emelte a hideg italt.

— Semmiség.

— Hol voltatok, te és Kit egész délután? — kérdezte Mac, miközben a Ryder melletti bárszékre ült.

— Kint a tónál — felelte Ryder.

Mac a szájához emelte az üveget, és hosszan beleivott.

— Jó ideje nem jártunk már ott.

Ryder bólintott.

— Még mindig ugyanúgy néz ki.

Mac abbahagyta az ivást, letette a sörét a fából készült, gyalulatlan bárpultra. Úgy érezte magát, mint egy féltékeny tinédzser, de meg kellett tudnia, amit akart.

— Lefeküdtél vele?

Ryder meglepetten pislogott.

— Miféle kérdés ez?

Mac megvonta a vállát.

— Csak egy kérdés.

— Tudom, mit érzel iránta, cimbora. Nem tennék ilyet veled. Vagy vele. Egyáltalán nem volt olyan állapotban délután, hogy szexeljek vele.

Mac ökölbe szorította a kezét, és rettenetesen dühös volt magára. Tudta, hogy Ryder soha nem élne vissza az ő vagy Kit bizalmával, mégis muszáj volt megkérdeznie.

— Tudom, csak… Csak tudni akartam, hogy nyitottabb-e veled, mint velem. Mert köztem és közte vagy egy méter vastag a fal, amikor kettesben vagyunk.

— Tudhattad előre, hogy nem lesz könnyű — mondta Ryder. — De nem, velem sem nyitottabb, semmivel sem. Valahol még mindig ijedt kislány, aki azt játssza, hogy felnőtt. Máskor meg minden férfi legvadabb álma. Érett, egzotikus nő. Az ember soha nem tudhatja, melyikkel fog találkozni.

Mac helyeslőn bólintott.

— Nem fogom magára hagyni, Ryder. Nem tudom, hogyan győzzem meg arról, hogy soha nem okoznék neki fájdalmat, de nem fogom magára hagyni.

— Miről beszéltek ti ketten ilyen komolyan? — kérdezte Kit, amikor letette a tálcáját a bárpultra.

Mac felé fordult, és rámosolygott. A karjába vonta.

— Hogy vagy, baby?

Kit viszonozta a mosolyt, de kibontakozott az ölelésből. Ledarálta az italrendelést Davidnek, aztán ismét Mac felé fordította a tekintetét.

— Találtatok valamit?

A férfi mosolya eltűnt, és megrázta a fejét.

— Sajnálom.

Kit ajka megremegett, de mosolyt erőltetett az arcára.

— Biztos vagyok benne, hogy csak idő kérdése, nem?

— Meg fogjuk találni Kit, megígérem.

A lány kis kezét a férfi karjára tette.

— Tudom, hogy így lesz, Mac.

— Mikor végzel? — kérdezte a férfi.

Kit felemelte a karját és az óráját nézte.

— Még egy óra. Maradsz addig?

— Nem megyek sehová. Akarod, hogy hazavigyelek?

A lány oldalra pillantott, Ryderre, aztán lassan bólintott. David felé intett a fejével, amikor az utolsó italt is a tálcájára tette. Idegesnek tűnt, amikor újra Mac felé fordult.

— Mi jár a fejedben, baby?

Kit zavarba jött, és a kezét a rövidnadrágjába törölte.

— Nem akarom, hogy te és Ryder máshogy bánjatok velem — suttogta. — Nem akarom, hogy hazamenjünk, és úgy kezeljetek, mint akinek valami nagy baja van.

Mac közel hajolt hozzá, és felemelte az állát az egyik ujjával.

— Kit, azt fogjuk tenni, amit szeretnél. Semmi nyomás. Semmi elvárás. Semmi csalódás. Te irányítasz.

— És ha azt akarom, hogy vigyetek haza, és segítsetek felejteni? — kérdezte a lány.

— Akkor hazaviszünk, és egész éjjel szeretkezünk veled — mondta Mac rekedten.

Kit zöld szeme felragyogott, és smaragdként izzott a halvány fényben. Mac meglepetésére a lány közelebb lépett hozzá, és az ajkát az övére szorította.

Mac egész teste megfeszült. Vágy. Vágy. Alig kapott levegőt. Hogyan képes egy ilyen törékeny nő így elvenni az erejét? Fogalma sem volt, de képes lett volna Kit előtt térdre borulni abban a szent pillanatban.

— Meg kell értenetek — mondta a lány halkan, közel a férfi ajkához. — Olyan sok dologról ábrándozom, de senkivel sem oszthatom meg. Kivéve téged és Rydert. Akármelyik másik férfira nézek, nem lehetek biztos benne, hogy nem fog bántani.

Mac a lány tarkójára csúsztatta a kezét.

— Mondd el nekem, mit akarsz, baby. Megteszek mindent.

— Azt akarom, hogy irányíts — suttogta Kit. — Megbízom benned. Azt akarom, hogy bilincselj meg, kötözz meg, amiket ti, rendőrök csináltok. Azt akarom, hogy a hat hónappal ezelőtti éjszaka ne álljon közénk.

Mac levegő után kapkodott. A lány ezüsttálcán kínálta fel magát neki. Nagyon régóta várt már erre a pillanatra, és bolond lenne nem élni vele.

Azon igyekezett, hogy a hangja könnyed, laza, és kissé incselkedő legyen.

— Mindig kapható vagyok egy jó kis szerepjátékra — morogta.

Kit megborzongott a karjában. Aztán ellibbent tőle, és felvette a tálcáját. Mac nézte, ahogy eltűnik a tömegben, hogy az asztalokhoz vigye az italokat.

Ryder mellé csúszott.

— Ez azt jelenti, amire gondolok?

Mac elmosolyodott.

— Benne vagy?

Ryder felhorkant.

— Vele? Meg sem kell kérdezned! Soha nem ismertem hozzá hasonlót, és nem hiszem, hogy valaha is fogok.

— Egyetértek — motyogta Mac.

Ryderre pillantott, és mélyen a szemébe nézett.

— Nézd, haver, sajnálom, ami az imént történt. Hülye kérdés volt.

— El van felejtve — mondta Ryder.

Mac maga elé tartotta az öklét. Ryder elvigyorodott, és hozzáérintette a sajátját.

Kit hátradőlt az ülésen, próbált lazítani. Mac mellette ült, a keze a kormányon pihent, ahogy a házához hajtottak. Nagyon hosszú nap volt, mindannyiuk számára. Mac még mindig egyenruhában volt, nem mintha ez a lányt zavarta volna.

Az egyetlen dolog, amit Kit az egyenruhánál is jobban szeretett látni rajta, a kopott, puha, kék farmere volt. Feszesen állt a fenekén, és minden izmot megmutatott a lábán. Elképzelte magában, ahogy lehúzza a cipzárt, meglazítja az övet, és kiveszi belőle a farkát. Behunyta a szemét, és fészkelődni kezdett az ülésben, hogy enyhítse a lába között kelt bizsergést.

Mac szeme sarkából ránézett.

— Jól vagy, baby?

A lány szíve hevesen vert a mellkasában. Furcsa feszültség táncolt a gyomrában, a lélegzete szakadozottá vált. Alig várta, hogy hazaérjenek.

Néhány perccel később Mac a háza bejárójára hajtott. Mielőtt a lány kinyitotta volna az ajtót, Mac kiugrott és gyorsan megkerülte a kocsit. Megfogta a lány karját, és a földre segítette, majd becsukta az ajtót mögötte.

Ryder is dübörögve befutott, és néhány méterrel arrébb parkolta le a motort.

Kit zavartan járatta a tekintetét egyik férfiról a másikra, és az alsó ajkát harapdálta. Ennyire még soha nem várt semmit egész életében.

Ryder elment mellette, megsimogatta az arcát, és bement előttük a házba. Mac beletúrt a lány hajába.

— Mehetünk?

Kit mély lélegzetet vett és bólintott.

Mac besétált előtte, kinyitotta neki az ajtót. A lány követte, és látta, hogy Ryder a nappali közepén áll, már póló nélkül.

Mielőtt kényelmesen kinézelődhette volna magát, Mac hirtelen megfordította és az egyik kezét a háta mögé csavarta. A lány a falhoz szorult, és hallotta a bilincs félreismerhetetlen csörgését.

A hűvös fém a bal csuklójára zárult. Mac a másik karjáért nyúlt, és az előzőhöz bilincselte. Kit a fülén érezte a férfi forró leheletét, ahogy közel hajolt hozzá.

— Figyelj, baby, ha bármikor le akarsz bennünket állítani, ha nem érzed jól magad bármi miatt, csak szólj, rendben?

A lány bólintott.

A másik bilincs kattanása magához térítette. Istenem. Meg volt bilincselve, és ki volt szolgáltatva két csodálatos férfinak.

— Akkor kezdődjön a játék! — szólalt meg Mac.

Megfordította a lányt, a megbilincselt csuklójánál fogva tartotta. Ryder meztelenül állt előtte, a sötét szeme izzott a fényben.